Jung Chang: Vadhattyúk

1984, Made in China


Nem emlékszem, hogy valaha olvastam volna Kínáról szóló könyvet, ez az ország valahogy sosem érdekelt. A Vadhattyúk című regényt csak azért kezdtem el olvasni, mert szerepel az 1001-es listán. A könyvtárban belelapoztam, megnéztem a fényképeket és mivel első látásra érdekesnek tűnt, velem jöhetett.

A történet három generáción keresztül követi egy család nőtagjainak életét, a császárság bukásától kezdve a japán-kínai háborún át a kommunisták ámokfutásáig (1909-1978). Hát mit mondjak: nyomasztó, mintha az 1984 kínai változatát olvastam volna. A történet elején (Yu-fang, a nagymama fiatalkora) a politika még nem játszik olyan fontos szerepet, mint a regény folytatásában. Természetesen ezek az évek sem múlnak el nyugodtan: a császárság megbukik, a Kuomintang Csang Kaj-sek vezetésével egyesíti csaknem egész Kínát, a japánok elfoglalják Mandzsúriát és a Hosszú Menetelés során a kommunisták elérnek Yan'anba; ezek az események persze mind hatással vannak Yu-fang életére, mégsem szövik át úgy annak minden mozzanatát, mint később a kommunizmus. Egyelőre elég gondot okoz neki a lábelkötözés, hogy apja ágyasfeleségül adja egy generálishoz és hogy "férje" halála után gyermekével együtt menekülnie kell annak családjától.
Pár évvel később lánya, De-hong élete kerül a történet középpontjába. Diákvezetőként csatlakozik a földalatti kommunista mozgalomhoz, letartóztatják, férjhez megy egy magas rangú párttaghoz, és egész életét a kommunizmus eszméinek szenteli. Közben 1949-ben kikiáltják a Kínai Köztársaságot és megkezdődik Mao eszement birodalomépítése. A virágozzék száz virág-mozgalom és a Nagy Ugrás tömegek életét teszi tönkre. Az éhínségnek többmillió (!) ember esik áldozatául, eközben a szerző családja hol együtt van, hol az anyát, hol az apát küldik börtönbe vagy munkatáborba.
A kulturális forradalom kitörésekor már a szerző életét követhetjük nyomon. Jung vörösgárdista lesz és imádattal tekint Mao-ra. Nap, mint nap szembesül a tébolyult rendszerrel, apját-anyját ellehetetlenítik, megkínozzák, letartóztatják, ő mégis szilárdan hisz Maoban.

„Milyen szerencsés, milyen hihetetlenül szerencsés vagyok, hogy ebben a boldog korban, Mao Ce-tung idejében élhetek! – mondogattam magamban. – Hogyan tudnak élni a gyerekek a kapitalista országokban a nélkül, hogy Mao elnök közelében lennének, a nélkül a remény nélkül, hogy egyszer talán szemtől szembe láthatják?” Szerettem volna tenni valamit ezekért a gyerekekért, hogy megmentsem őket kilátástalan sorsuktól. Ott és akkor megfogadtam, minden erőmmel azon leszek, hogy felépüljön az erős Kína, és véghezvihesse a világforradalmat. Úgy éreztem, ha keményen dolgozom, talán méltó lehetek arra is, hogy egyszer saját szememmel láthassam Mao elnököt. Ez volt akkor életem célja."
A családot kitelepítik, Jung paraszti munkát végez, később "mezítlábas orvos" lesz, majd jelentkezik a Szecsuan Egyetemre, végül ösztöndíjjal Angliába utazik.
A történet rendkívül mozgalmas és a száraz előadásmód tökéletesen illik ahhoz a sivársághoz és kegyetlen világhoz, amibe betekinthetünk. Nagy segítség volt számomra a kötet elején található családfa, illetve a kronológiai összefoglaló, mely párhuzamosan követi a család életét és a politikai eseményeket. Nagyon jó könyv, ha valakit nem riaszt vissza a rengeteg politikai utalás és a dolgok nyers, néha naturalista ábrázolása.

Megjegyzések

  1. Én olvastam, és a magyar rádióban hangjáték formájában adták, pár éve. Akkor fogott meg, Igó Éva volt a mesélő.Aki elolvassa, másképpen tekint Kínára. Elképesztő méretek, számok, a könyv számomra letehetetlen volt. Most is éppen azzal kapcsolatosan keresgéltem, és idetaláltam. CSak ajánlani tudom!

    VálaszTörlés
  2. Nekem is nagyon tetszett, nem bántam meg, hogy kikölcsönöztem. Nem tudtam, hogy készült belőle hangjáték, mondjuk én olvasni jobban szeretem a történeteket, mint hallgatni.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Indra Sinha: Valamikor ember voltam

Dr. Quanta A. Ahmed: A láthatatlan nők földjén

Vége az első résznek.