Kádár Mátyás: Londoni napló

Amikor megláttam a Londoni naplót a könyvtárban, örültem is, meg nem is. Nem örültem, sőt egészen fel voltam háborodva, mert ÉN akartam megírni ezt a könyvet, egy kicsit izgalmasabb címmel. Rengetegszer nekiálltam már, és éppen mostanában tervezgettem, hogy végre összegyúrom a félkész fejezeteket. Örültem viszont, mert azt reméltem, hogy - 2009-es kiadás lévén - egy friss történetet olvashatok Londonról, a városról, amiért bolondulok

Sajnos csalódnom kellett - nem, nem az irigység beszél belőlem -, mert bár Kádár Mátyás stílusa tetszett, a sztori meglehetősen laposra sikeredett. Egy ilyen téma sokkal több lehetőséget tartogat, hiszen Londonról van szó, a nyüzsgő, pezsgő, élettel teli nagyvárosról. Én nem tudom mi a titka, de Londonban mindig azt érzem, hogy enyém a világ, az élet szép és különben is, ide nekem az oroszlánt is!

A történet elején a fiatal fiú elhatározza, hogy feladja budapesti munkáját, búcsút int a hétfőtől péntekig tartó munkahétnek és Londonba költözik. Ezt én is szívesen megtenném, úgyhogy a kezdés tetszett. Elcsodálkozik a Stanstad repülőtér nagyságán (ami valójában Stansted), majd beköltözik a szállására. Körülbelül idáig volt számomra érdekes a könyv, mert a folytatásban elözönlötte az oldalakat a rengeteg szereplő, akiket nehezen tudtam megkülönböztetni egymástól. Mátyás, akit új ismerősei nem egyszerűen Matt-nek szólítanak, hanem Mathiasnak, vagy éppen Matíának, pár hét pihenés után munkát talál a Cafe Sinclair-ben. Elég sokszor jártam Londonban, de Cafe Sinclair-rel nem találkoztam. Starbucks, Costa, Nero van, Sinclair nincs (még a gugliban is rákerestem). A szerző tehát a Café Sinclair-ben dolgozik, esténként bulizni jár, de ennél izgalmasabb dolgok nem történnek vele. Londonban, ahol már az izgalmas, ha az ember felül az emeletes busz tetejére és csak nézi az utcán sétáló embereket.

P.S.: Gwen nem Stephanie, hanem Stefani.

P.S.2.: a borító csodajó, Union Jack rulez!

Megjegyzések

  1. Van, akinek az a szórakozás kizárólag, hogy buliiii, de biztos nekem sem itt merülne ki London, nem vagyok olyan. :D
    Annyira jó lenne már csak az utcán is sétálgatni és nézelődni, nekem az is nagy öröm lenne, London a nagy vágyam. :)

    VálaszTörlés
  2. London a világ legnagyszerűbb helye és a világért sem tudok rájönni, hogy mi a titka :)
    Viszont lehet, hogy igazságtalan a voltam a könyvvel kapcsolatban: valójában azért nem tetszett, mert a saját élményeimet hiányoltam belőle.

    VálaszTörlés
  3. szerintem ez tök rendben van, hogy így érzel, mert vannak gazdagabb élményeid, amikhez az íróét tudod hasonlítani, másrészről viszont az az ő Londona, és egyelőre őt adták ki, de én kíváncsi lennék a tiédre is, ha össze lesz gyúrva ;)

    VálaszTörlés
  4. Hűha, akkor igyekeznem kell :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Indra Sinha: Valamikor ember voltam

Dr. Quanta A. Ahmed: A láthatatlan nők földjén

Vége az első résznek.