Kiss Angéla: London csak oda

Annyira London, hogy Londonabb nem is lehetne.

London-rajongóként mindig kíváncsi vagyok azokra a könyvekre, melyek itt játszódnak. Ha a helyszín Észak-London, annak még jobban örülök, mert a déli részt nem ismerem, de mivel minden nevezetesség a Temzétől északra található, nem is lehet olyan érdekes.
Mikor a London csak oda megjelent, rögtön meg akartam venni, aztán a következő pillanatban le is beszéltem róla magam. Két dologtól tartottam: attól, hogy nem fog tetszeni, és akkor oda a pénzem, de attól is féltem, hogy tetszeni fog, és akkor London-vágyam (lonvágyam) lesz. Lett is.


A névnapomra ugyanis megkaptam a könyvet, és mikor belelapozva Woodgreent és Manor House-t láttam meg először, csendben ujjongani kezdtem. Innentől kezdve már csak jó lehet, gondoltam, hiszen én ismerem ezeket a helyeket! Miss Kiss abban a Londonban próbált munkát, szállást, barátokat és pénzt szerezni, ahol jómagam is keresgéltem, bár én inkább csak élményeket. Azokból viszont rengeteget találtam, évről évre meglepett valamivel ez a csodálatos város, miközben mindig ismerősként köszöntöttük egymást. A könyv szerzője szinte ugyanazokra a dolgokra csodálkozott rá, amelyekre én is, ugyanazokat a dolgokat találta meglepőnek és furcsának, amiket én is. Ilyen volt az ecetes chips, amiről eleinte nem akartam elhinni, hogy valóban savanyú, aztán zsákszámra hordtam haza, és riogattam vele a barátaimat (utálták, én imádtam). Nekem is feltűntek az oldskool babakocsik Stamford Hillen, a zsidónegyedben, a gothok Camden Town-ban és a lakóhajók a Regent's Canal-on. Sokszor volt az az érzésem, hogy a saját emlékeimet látom viszont a lapokon, ettől természetesen még jobban tetszett a történet.

Hányszor álmodoztam róla, hogy feladom az itthoni, biztos állásomat és kiköltözöm Londonba, ha nincs más, akkor kutyát sétáltatni és őrizni (dog-sitting). Kiss Angéla nemcsak ábrándozott a változásról, de meg is valósította egy one-way ticket segítségével és nyelvtudás nélkül próbált szerencsét a brit fővárosban. Én nem vagyok ilyen bátor, csak nyaranta töltöttem 1-2 hetet kint, de pár nap után én is landlordot, council-tax-et, és depositot mondtam háziúr, ingatlanadó és foglaló helyett. Természetesen az írónő is hamar megtanulta ezeket a kifejezéseket, és teli is tűzdelte velük a mondatait, ám engem ez nem bosszantott, éppen ellenkezőleg, a kint élő magyarok beszélgetéseit juttatta eszembe. A magyar pékség, a Danube említéséért külön hálás vagyok, mert annak ellenére, hogy sosem jártam ott, többször láttam a buszról és sokszor terveztem, hogy benézek egy kakaóscsigára.

Kicsit elkalandoztam, de így voltam olvasás közben is: sokszor leeresztettem a könyvet és a Londonban töltött napjaimra gondoltam, fényképeket nézegettem és mindenekfelett nagyokat sóhajtottam. Örülök, hogy elovastam, mert a London csak oda egy nagyon jó stílusban megírt könyv, humoros, de nem erőltetett; közvetlen, de nem nyegle.

Lovely weather today...

Megjegyzések

  1. Évek óta készülök oda. Jövőre, remélem!
    Ritka napsütéses felvétel a városról.

    VálaszTörlés
  2. Nekem általában szerencsém volt az időjárással, a legtöbb fotómon hétágra süt a nap. Talán kétszer vagy háromszor áztam el, pedig voltam párszor kint.

    VálaszTörlés
  3. Azon gondolkodtam, hogy tök jó, hogy te úgy olvastad, hogy ismered a helyeket, na én még sosem voltam, csak vágy, így nyilván teljesen más fog lejönni, de nem baj, jó kis bejegyzés lett, örülök, hogy tetszett. :)

    VálaszTörlés
  4. Az a baj, hogy ha Londonban játszódó könyvet olvasok, rögtön az ismerős dolgokat keresem benne. Ha sok olyan helyszínt vagy londoni jellegzetességet találok, amit ismerek, akkor a jó könyvek közé kerül, ha nem, akkor a rosszak közé, történettől, stílustól, stb. függetlenül. Ez persze egy könyv értékelésekor nem túl szerencsés, sokszor igazságtalannak is érzem magam emiatt, de ezeket nem tudom máshogy olvasni.

    Ha egyszer lesz lehetőséged, mindenképpen menj ki, mert egy egészen más világ, nekem speciel maga Csodaország, tele egy csomó újdonsággal és mindenféle furcsasággal.

    (Egyébként ha megengedsz egy kis önreklámot, a London címke alatt van pár bejegyzés azokról a dolgokról, amik nagyon tetszettek Londonban.)

    VálaszTörlés
  5. Régi álom és tudom jól, hogy nem megvalósíthatatlan, annyira nem elérhetetlen már az ország sem mint régebben tűnt, de nem is azért kell, mert olyan menőőő, meg shopping, stb, nekem úgy Anglia a szívem csücske, én már a zöld legelőt is gyönyörűnek tartanám, persze azért a London Eye-t sem hagynám ki. ;)

    Köszi, szemezgetek majd. :)

    VálaszTörlés
  6. Londonimadok!

    Ha van kedvetek, csatlakozzatok nemreg indult "LONDON csak oda" facebook oldalamhoz, aminek forum/discussions rovataban rengeteg londoni hasznos illetve szorakoztato bejegyzest talalhattok, amikhez szivesen fogadom megjegyzeseiteket, gondolataitokat.

    http://www.facebook.com/pages/London-csak-oda/136996469666271

    Udvozlettel: Miss Kiss

    VálaszTörlés
  7. Mi az hogy a Temzétől délre nincsen semmi érdekes? Ejha, meg kell akkor ezt mutatnom neked :)) Elborult dolgok, bolond angolok vannak itt is, a multikulti folytatódik! Na jó, parlament és soho nincs itt, de van két eiffel-tornyunk és egy üvegpalota-romunk, meg még számos érdekesség :))

    VálaszTörlés
  8. Most lehajtott fejjel, lesütött szemekkel elnézést kérek Meta Haritól, hogy azt írtam, Dél-London nem érdekes. Végiggondoltam a dolgokat, és rájöttem, hogy rengeteg dolgot láttam a Temzétől délre is, de azért nekem a szívem csücske az északi rész, Turnpike Lane, Woodgreen, Camden, stb.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Azadeh Moaveni: Mézeshetek Teheránban

Indra Sinha: Valamikor ember voltam

Dr. Quanta A. Ahmed: A láthatatlan nők földjén