For the Consciousness of the Nation

Sounds of the Asian Dub Foundation


Pár napja a Silenos feltette a Molyon a kérdést, hogy melyik együttesről olvasnánk könyvet, gondolom olyan stílusút-terjedelműt, mint például az egyik régebbi bejegyzésben szereplő Manu Chao.
Egy percig sem gondolkodtam, már írtam is: Asian Dub Foundation, az egyetlen zenekar, amiért - bár volt egy kis kihagyás - a mai napig rajongok.

Zenei előéletem során rengeteg stílusú zenét és sok zenekart szerettem. Az egész a Bon Jovival kezdődött (jól van na, nyolcadikos voltam csak), majd szépen elkanyarodtam a Metallica, az Aerosmith és a Gun's'Roses felé. Gimiben természetesen a bakancs és a kinyúlt pulcsi volt a kedvenc viseletem és Nirvanát, Alice in Chains-t és Pearl Jam-et hallgattam, majd rájöttem, hogy a punkos zúzás sokkal jobban bejön nekem, így Prosecturára, Offspringre, Green Dayre váltottam. Ezidőtájt a trip-hopot sem vetettem meg, gyakran hallgattam a Skye Edwards-féle Morcheebát, és ha különösen jó kedvem volt, jöhetett Tricky, Massive Attack és Dead Can Dance is. Később jött a ska, a reggae és a dub, és felfedeztem az elektronikus (tánc)zenét is, az Anima Sound Systemet, a Transglobal Undergroundot és az Asian Dub Foundationt.

Utóbbi bandát 2004-ben láttam-hallottam először élőben, mikor a Szigeten egy Clawfinger-koncert után (előtt?) a Nagyszínpad elé vetődtem és ott is ragadtam, mert megtetszett a rendkívül energikus zene és a színpadon ugrándozó sok kis emberke. Pár nappal később megvettem az Enemy of the Enemy (2003) című albumukat, s innentől kezdve a zenekar a legkedvencebb kedvenccé lépett elő. Megszereztem természetesen az összes régebbi lemezt, remix-CD-ket, koncertfelvételt, és megnéztem őket pár koncerten. A Tank (2005) után kissé lanyhult az érdeklődésem, a Punkara (2008) kifejezetten nem tetszett, de most megjelent a legújabb albumuk A History of Now címmel, én pedig úgy döntöttem, adok nekik egy újabb esélyt. A CD délután óta a polcon üldögél, hamarosan meghallgatom és ha minden jól megy, írok róla pár szót, addig viszont néhány infó a zenekarról. (Sajnos mindenhol ugyanaz a szöveg található, ilyen-olyan fordításban, én az együttes hivatalos oldalán lévőt próbáltam meg lefordítani-lerövidíteni-átfogalmazni, ahogy elnéztem, mások is.)

Az Asian Dub Foundation története 1993-ban kezdődött, amikor a basszusgitáros, zenét oktató Dr. Das (Aniruddha Das) összeállt az egyik tanítványával, a rapper Deeder Zamannal és a polgárjogi aktivista Pandit G-vel és sound systemet alakítva antirasszista koncerteken zenéltek. A következő évben csatlakozott hozzájuk Steve Chandra Savale (Chandrasonic), majd 1995-ben Sun-J (Sanjay Gulabhai Tailor).
Bemutatkozó albumuk, a Facts and Fictions (1995) nem ért el nagy sikereket az Egyesült Királyságban, a kontinensen viszont volt lehetőségük turnézni és fejlődni: főleg Franciaországban fogadták őket lelkesen, a R.A.F.I. című albumukat a Virgin France adta ki 1997-ben. Az album átdolgozását Rafi's Revenge címmel már a London Records jelentette meg 1998-ban, a lemezt Mercury Prize-ra jelölték.
A brit média figyelmét a Primal Scream hívta fel a zenekarra, a két együttes végigturnézta az Egyesült Királyságot 1998-ban, sőt, a Free Satpal Ram című nótát is közösen készítették. Az Egyesült Államokban - ahova a Beastie Boys támogatásával jutottak el - szintén meleg fogadtatásban részesültek, sőt ezután olyan fesztiválokon is részt vettek, mint a Fuji Rock Japánban.
A banda tagjai létrehozták az ADF Education-t, az ADFED-et, mely független szervezetként a fiatalok zenei képzését segítette.
Az első komolyabb amerikai-kanadai turnéjukra 1999-ben került sor, ezekre a fellépésekre a japán Audio Active is elkísérte őket, az esemény pedig az Asian Invasion nevet kapta.
A Community Music 2000-ben jelent meg, a cím pedig arra a zeneiskolára utalt, ahol az ADF tagjai megismerték egymást; ebben az évben Deeder Zaman elhagyta a bandát.
Az ausztráliai, új-zélandi, japán fellépésekkel az Asian Dub Foundation megszilárdította a hírnevét a világ legjobb élő zenét játszó zenekarai között és olyan zenészekkel bővült, mint a dobos Rocky Singh, MC Aktarvata & Mc Spex az Invasianból (ő készítették az Anima Sound Systemmel az Elég volt című dalt) és a dhol-os Pritpal Rajput; ők mindannyian ma is az élő koncertek résztvevői.

A legnagyobb siker, az Enemy of the Enemy 2003-ban került ki a lemezboltok polcaira, majd két évvel később a Tank követte, melyet új énekessel, Ghetto Priest-tel készítettek el. 2006-ban Dr. Das kilépett az együttesből, és elkészítette önálló lemezét, az Emergency Basslines-t. Ezév szeptemberében mutatták be Chandrasonic Gaddafi című projektjét az English National Operában, majd fél évvel később a Virgin-EMI kiadta a Time Freeze című válogatásalbumot két új számmal, és ugyanebben az évben kijött a Punkara is  az ex-King Prawn énekessel, Al Rumjennel.
A History of Now idén jelent meg, a címadó dal klipje már jó ideje látható a videomegosztókon.

A ragga-jungle és drum'n'bass keverékét* játszó (és sok indiai motívumot használó) együttes nemcsak a koncerteken szokott kiegészülni más zenészekkel, de albumaikon is gyakran szerepelnek "külsősökkel" együtt felvett dalok: Sinéad O'Connor közreműködésével készítették a 1000 Mirrors című dalt (Enemy of the Enemy); az Anima Sound Systemmel a már említett Elég volt című számot; a Zebdával közösen dolgozták fel a Police on my Back című Clash-nótát; illetve az ADF szerzeményeit is rengeteget át- és feldolgozták, többek között a Visionary Underground.
Dalaikban gyakran kritizálják az európai bevándorlási politikát, szót emeltek Szaddam Husszein és Bush politikája ellen és olyan társadalmi problémákkal is foglalkoznak, mint például a családon belüli erőszak.

* A fogalmam a halvány, hogyan lehetne a lehető legpontosabban definiálni az ADF-zenéjét. Más forrás szerint a rapcore, a dub, a dancehall és a ragga keveréke, megspékelve egy kis punkos hangzással. Ám legyen.

Diszkográfia:

* Facts and Fictions (1995)
* R. A. F. I. (1997)
* Rafi's Revenge (1998)
* Conscious Party (
* Community Music (2000)
* Frontline 1993-1997: rarities and remixes (2001)
* Enemy of the Enemy (2003)
* Live: Keep Bangin' on the Walls (2003)
* Tank (2005)
* Time Freeze: The Best of Asian Dub Foundation (2007)
* Punkara (2008)
* A History of Now (2011)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Azadeh Moaveni: Mézeshetek Teheránban

Indra Sinha: Valamikor ember voltam

Dr. Quanta A. Ahmed: A láthatatlan nők földjén