Chris Cleave: Méhecske

Nem tudom, hogy honnan szedtem, de valamiért azt gondoltam, hogy a regényben szereplő házaspár azért utazik Nigériába, hogy örökbe fogadjon egy kis árvát. Ezt így elkönyveltem magamban, és nagyon meglepődtem, amikor elkezdtem olvasni, és kiderült, hogy egyáltalán nem erről van szó.

 A borítón fejjel lefelé lógó Big Bennek elég nagy szerepe volt abban, hogy megvettem a könyvet (haha, pont az előző posztban írtam arról, hogy általában nem szokott befolyásolni a borító), mert azt reméltem, hogy a történet nagy része majd Londonban játszódik. Nem, az események Nigérián kívül egy családi házban és irodákban zajlanak, melyek bárhol lehetnének a világon; Londont pár utcanév, egy templom és egy metrómegálló jelenti. Mondjuk ez az én hülyeségem, de akkor is csalódtam egy picit.

A téma tetszett, nemrég olvastam Verhulst Problemszki Szállodáját, egyébként is érdekel a bevándorlás és a menekültek helyzete, de valahogy a szereplőkkel nem voltam kibékülve. Nem tudom, Chris Cleave miért bújik sokszor női szereplő bőrébe, és nem tudom, hogy azért találtam-e furcsának Sarah jellemét, mert ezúttal C. C. eltévesztette a bőr méretét és szabását. A nő az elején kedves családanyának tűnt, aztán érzéketlen feleségnek, majd hisztérikus tyúknak. Volt pár hülye dolga, újságíró létére sokszor elég butácskán viselkedett.

Méhecske és Sarah felváltva, a saját szemszögükből mesélik el a történteket (vagyis hallgatják el folyamatosan a teljes igazságot) és amennyire nem kedveltem Sarah-t, annyira bírtam Méhecske szófordulatait.

"Mert neked nem kell elmagyaráznom, hogy milyen íze volt a teának, amelyet Sarah főzött nekem aznap reggel, amikor lejött a nappaliba. Otthon a faluban senki nem ivott még teát, pedig ott termesztik Kelet-Nigériában , ahol a föld és a felhők összeérnek, és a fákon a nyirkosság hosszú mohaszakállat növeszt. Ott keleten ültetvények nyúlnak végig a zöld hegyoldalon, a végük ködbe vész. A teának éppúgy nyoma vész. Exportra megy, gondolom, az egész. Én sem kóstoltam addig teát, amíg nem exportáltam magam."

(Három és fél csillag a csillagrendszeremben, lehet, hogy Méhecske fejezeteit elolvasom még egyszer.)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Indra Sinha: Valamikor ember voltam

Dr. Quanta A. Ahmed: A láthatatlan nők földjén

Vége az első résznek.