Oldalak

2011. május 30., hétfő

V. S. Naipaul: Fél élet

Nem vagyok jóban a Nobel-díjas regényekkel, emlékeim szerint eddig mindig csalódást okoztak. Naipaul Fél élet című regényében is csalódtam, ám ez alkalommal kellemesen. Amennyire vonzott a borítón Taj Mahalként tükröződő londoni Parlament, ugyanannyira riasztott a cím felett virító aranysárga "Irodalmi Nobel-díj 2001" feliratú plecsni. Aztán India és London győzött.

2011. május 23., hétfő

Várnéző


Múlt szombaton folytatódott a Budapest-túra, ez alkalommal egy Panoráma-útikönyvet választottam kísérőül. A könyv kifejezetten vaskos és nehéz, és a régebbi stílusú útikalauzokat juttatta eszembe. Nem sokat foglalkozik a szórakozóhelyekkel, az éttermekkel és az üzletekkel, hanem pár oldalon összefoglalja a város történetét, földrajzi tulajdonságait, kulturális életét, aztán már jön is a "Részletes útikalauz" című fejezet. Ez a rész valóban részletes, nem kimondottan pár napos városlátogatásokhoz ajánlott, hiszen még "szülőkerületemnek", Kőbányának is tíz oldalt szentel.

2011. május 22., vasárnap

Térkép/Olvasás 6. - V. S. Naipaul: Fél élet


- Buckingham-palota
- szónokok szeglete - Speaker's Corner
- Bayswater Road
- Claridge Szálló
- Fleet Street
- Strand
- Debenhams
- Oxford Street
- Marble Arch állomás
- Piccadilly Circus
- Cricklewood
- Notting Hill
- Holborn
- Kingsway
- Bush House
- Southampton Row
. Bond Street
- Wardour Street
- Chez Victor
- Hampstead
- Everyman mozi
- Bloomsbury tér
- Latimer Road-állomás
- Ladbroke Grove
- St. Ann's Well Road
- Victoria buszpályaudvar
- Fulham

A térkép nagyobb méretben, utcaképpel itt.

2011. május 20., péntek

Braille-könyvtár


Tudtátok, hogy a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének részeként Braille-könyvtár és Braille-nyomda működik? A könyvtár jelenleg tizenegyezer kötettel rendelkezik, ám ez valójában csak 1090 mű, hiszen ezek a könyvek az írásmód miatt sokkal terjedelmesebbek a "normál" könyveknél. A Braille-nyomtatóval készített könyveket a szokásosnál vastagabb, különleges minőségű papírra nyomtatják, hiszen a tapinható pontok egyszerű papír esetében hamar érzékelhetetlenné válnának. Fekete István Tüskevár című regénye pontírásban nyomtatva tíz kötet, de a könyveknek nemcsak a terjedelme nagyobb, hanem előállításuk költése is magasabb.

Ezeket, és a Braille-írással kapcsolatos más érdekes információkat abból a levélből tudtam meg, melyet a héten küldött az MVGYOSZ. Havonta-kéthavonta szoktunk tőlük levelet kapni, melyben nemcsak kérnek, de adnak is. Keserédes történeteket a vak anyukák nehézségeiről, a különleges fehér bot nélkülözhetetlenségéről, a vakvezető kutyák kiképzéséről. Szoktak küldeni kis jegyzetfüzeteket, képeslapokat, apró papírholmikat, és természetesen csekket, melyben segítséget kérnek, ahhoz, hogy újabb kutyákat képezhessen ki, hogy a világtalan anyukákat beszélő mérleghez juttassák, vagy hogy fenntarthassák a vak embereket könyvekkel ellátó könyvtárat, melynek megszüntették az állami támogatását. Mert a vakok is szeretnek olvasni, csak sokkal kevesebb (és régebbi) könyv áll a rendelkezésükre, mint  nekünk, látóknak.

(Sajnos nem mindig tudunk segíteni, ám amikor lehet, betesszük a villany- és a telefonszámla közé az MVGYOSZ-csekket is, és befizejük a kétezer forintot, amivel hozzájárulhatunk - ebben az esetben - a könyvtár rezsiköltségéhez.)

2011. május 7., szombat

Budapest (te csodás?)

Kb. egy éve elterveztem, hogy útikönyvvel a kezemben bejárom Budapestet (Pest megér egy estet...), ám a project félbemaradt, vagyis el sem kezdődött. A tavasz beköszöntével azonban azt gondoltam, itt az idő, és már mentem is a könyvtárba, hogy újra magamhoz vegyek egy útikalauzt. Sajnos az Útitárs sorozat szükséges kötete nem volt a polcon, így kénytelen voltam beérni egy angol nyelvű Lonely Planettel, ezzel:

2011. május 1., vasárnap

Térkép/Olvasás 5.: Audrey Niffenegger: A Highgate temető ikrei


A történet annyira nem jött be, a London-buzi és térképfetisiszta énem viszont nagyon jól érezte magát olvasás közben, mert a szerző minden oldalon említett legalább három helyszínt. A szereplői nemcsak egyszerűen eljutottak A-ból B-be, hanem végigmentek X utcán, bekanyarodtak Y térnél és közben érintették Z-t, s még az is lehet, hogy megkérdezték, hol vannak éppen.  
A fordítással nem voltam kibékülve, mert nem hiszem, hogy muszáj mindent magyarra átültetni. A London Szeme óriáskerék hülyén hangzik szerintem, az apátságot általában Westminsternek hallottam, nem westminsterinek, a Churchill második világháborús hadműveleti központjának pedig Cabinet War Rooms a becsületes neve, és az útikönyvek sem hívják máshogy. Nem értem, miért nem fordította le G. J. a Cuttings Path-t és a Comfort's Cornert, ha az Egyptian Avenue-t és a Circle of Lebanont meg igen.

A temetőben található utakat, szobrokat (dőlt betű) a Highgate temető térképén szerettem volna megjelölni, de nem találtam ilyet, úgyhogy ezek most kimaradtak.