Braille-könyvtár


Tudtátok, hogy a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének részeként Braille-könyvtár és Braille-nyomda működik? A könyvtár jelenleg tizenegyezer kötettel rendelkezik, ám ez valójában csak 1090 mű, hiszen ezek a könyvek az írásmód miatt sokkal terjedelmesebbek a "normál" könyveknél. A Braille-nyomtatóval készített könyveket a szokásosnál vastagabb, különleges minőségű papírra nyomtatják, hiszen a tapinható pontok egyszerű papír esetében hamar érzékelhetetlenné válnának. Fekete István Tüskevár című regénye pontírásban nyomtatva tíz kötet, de a könyveknek nemcsak a terjedelme nagyobb, hanem előállításuk költése is magasabb.

Ezeket, és a Braille-írással kapcsolatos más érdekes információkat abból a levélből tudtam meg, melyet a héten küldött az MVGYOSZ. Havonta-kéthavonta szoktunk tőlük levelet kapni, melyben nemcsak kérnek, de adnak is. Keserédes történeteket a vak anyukák nehézségeiről, a különleges fehér bot nélkülözhetetlenségéről, a vakvezető kutyák kiképzéséről. Szoktak küldeni kis jegyzetfüzeteket, képeslapokat, apró papírholmikat, és természetesen csekket, melyben segítséget kérnek, ahhoz, hogy újabb kutyákat képezhessen ki, hogy a világtalan anyukákat beszélő mérleghez juttassák, vagy hogy fenntarthassák a vak embereket könyvekkel ellátó könyvtárat, melynek megszüntették az állami támogatását. Mert a vakok is szeretnek olvasni, csak sokkal kevesebb (és régebbi) könyv áll a rendelkezésükre, mint  nekünk, látóknak.

(Sajnos nem mindig tudunk segíteni, ám amikor lehet, betesszük a villany- és a telefonszámla közé az MVGYOSZ-csekket is, és befizejük a kétezer forintot, amivel hozzájárulhatunk - ebben az esetben - a könyvtár rezsiköltségéhez.)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Azadeh Moaveni: Mézeshetek Teheránban

Indra Sinha: Valamikor ember voltam

Dr. Quanta A. Ahmed: A láthatatlan nők földjén