ABC-olvasás 5.

Irène Némirovsky: Suite française
Két háborús, néhány szereplő által lazán összekapcsolódó történet. Az elsőben párizsiak menekülnek délre, összecsomagolják addigi életüket, és elhagyják a fővárost. A másodikban egy vidéki városba vonulnak be a német katonák, akiknek a franciák kénytelenek szállást adni. A menekülésnek és a megszállásnak is vannak áldozatai, ám az írónő nem a véres részletekre helyezi a hangsúlyt, hanem a menekülők és a megszállottak lelkivilágára. Fájdalmas, reményteli, szomorú részek váltakoznak és igen, kicsit hiányzik a befejezés.

Ámosz Oz: Szeretetről, sötétségről
Terjedelmes regény Ámosz Klausner (későbbiekben Oz) családjáról és Izrael első éveiről, sok ismétléssel. Tulajdonképpen nem bántam ezeket az állandóan felbukkanó mozzanatokat, de amikor a kis Ámosz lyukasztótankokkal és gemkapocs-katonákkal hatodszorra foglalt el stratégiailag fontos pontokat a Negev-fürdőszobában, na az felbosszantott. A fülszöveg dickensi figurákat említ, túl kevés Dickenst olvastam eddig ahhoz, hogy tudjam, milyenek ők; nekem inkább burleszk-szereplők jutottak eszembe az örökké jópofáskodó, de humorérzékkel nem rendelkező apáról, a bacilusokkal élet-halál harcot vívó nagymamáról és a nőcsábász nagypapáról.
Kicsit sok volt, néha nem tudtam követni a kacskaringókat, a végére pedig egy bárgyú kérdés fogalmazódott meg bennem: most akkor miért? De egyébként tetszett.
 
 
Pásztor Árpád: New York
 
Az egész regényt áthatja valami lázas gyötrődés és türelmetlenség, ami annyira feszültté tett, hogy egyáltalán nem élveztem az olvasást. Ráadásul a szöveg tele van felkiáltójelekkel és befejezetlen mondatokkal, amelyek egy idő után nagyon zavartak.

A főhős nagy reményekkel megy Amerikába, ám tudomásul kell vennie: Amerikának nem piktúra kell, hanem business. Nem akarja aprópénzre váltani a tehetségét, mégis egyre elkeseredettebben kezdi hajszolni a pénzt, minden gondolata a dollár körül forog.
És annak ellenére, hogy ez nem egy mai regény, egy aránylag friss dal jutott róla az eszembe, ami annyira illik hozzá (és ami most nem akar kimenni a fejemből):

"In New York, conrete jungle where dreams are made, oh
There's nothing you can't do, now you're in New York
These streets will make you feel brand new
Big lights will inspire you…"



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Azadeh Moaveni: Mézeshetek Teheránban

Indra Sinha: Valamikor ember voltam

Dr. Quanta A. Ahmed: A láthatatlan nők földjén