ABC-olvasás 7.

Sue Townsend: Adrian Mole és a tömgpusztító fegyverek

Semmit sem von le az Adrian Mole-történetek élvezeti értékéből, hogy nem időrendi sorrendben olvastam őket, sokkal inkább randomszerűen. 31 és 3/4 évesen is legalább annyira tetszettek ennek a lúzernek a kalandjai, mint kamaszkoromban, bár Pandora politikai pályafutását lohasztóan unalmasnak találtam. Pandorát egyébként is utáltam, Adrian anyját szintén, sőt tulajdonképpen az összes szereplő elég szánalmas. (De Bouncofalván mit is várnánk mást?) Helyesbítek: Mr. Carlton-Hayest egészen megkedveltem. Meglepően normális figura Adrian ismerősei között.

Chika Unigwe: Fekete pillangók

Mielőtt belekezdtem, megfogadtam, hogy megkeményítem a (legtöbbször olvasztott vaj puhaságú) szívemet, és csak akkor fogom sajnálni a fekete pillangókat, ha meggyőznek, hogy tényleg sajnálatra méltóak. Mivel hamar kiderült, hogy mindannyian önszántukból álltak be szexipari munkásnak, az „akkor miről beszélünk?” kérdés fogalmazódott meg bennem. Ám egy tragikus esemény után a lányok elmesélték addig elhallgatott történeteiket, melyekből kiderült, miért hagyták a hátuk mögött Afrikát és miért kezdtek Belgiumban dolgozni. És akkor elkezdtem sajnálni őket. Nem azért, mert éjszaka idegen férfiaknak adták el a testüket, hanem a múltjukért, és azokért az emlékekért, melyek örökre beleégtek a memóriájukba. Sajnáltam őket, mert olyan életük volt, hogy még a prostitúciót is vonzóbbnak tartották, mint azt, amit a hazájuk tudott nyújtani. Az afrikai részek tetszettek, ugyanis Fekete-Afrika számomra terra incognita, erről érdekes volt olvasni, de a könyv úgy összességében nem volt rám nagy hatással.


Mariolina Venezia: Ezer éve itt vagyok

Nekem ez annyira nem tetszett, nem mondom, hogy rossz volt, de semmi különlegeset nem találtam benne. Pár oldal után a Varjúdombi mesék jutottak eszembe, amit gyerekkoromban nagyon utáltam, nem tudom miért emlékeztetett erre a sötét rajzfilmre a regény, mindenesetre olvasás alatt nem tudtam kiverni a fejemből.




Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Azadeh Moaveni: Mézeshetek Teheránban

Indra Sinha: Valamikor ember voltam

Dr. Quanta A. Ahmed: A láthatatlan nők földjén