Katherine Boo: Az örök szépségen túl

Élet, halál és remény egy mumbai szegénynegyedben
 
"Az örök szépségen túl a Pulitzer-díjas Katherine Boo mérföldkövet jelentő elbeszélő tényirodalmi könyve, amely a huszonegyedik század egyik egyenlőtlenül fejlődött nagyvárosában lakó, jobb életért küzdő családok drámai, néha szívet tépő történetét mondja el."
 
India a maga 3.287.263 négyzetkilométernyi területével a 7. legnagyobb ország a Földön, népességét tekintve pedig a második helyen áll Kína mögött*. Mahárástra állam fővárosa, Mumbai a második legsűrűbben lakott város, majdnem húszmillióan élnek itt, s bár a város India pénzügyi központja, legforgalmasabb kikötője, s filmiparának centruma, rengeteg nincsetelen is él a luxusszállodák árnyékában, akik közül sokan vidékről költöztek Mumbaiba, egy jobb élet reményében.
 
Katherine Boo könyve éppen erről az ellentétről szól, s azokról az emberekről, akik a boldogulást keresik a nyüzsgő metropoliszban. A regény színhelyéül szolgáló Annawadi szegénynegyedet tamil munkások alapították, akik a nemzetközi repülőtéren elvégzett munkájuk után nem tértek vissza Tamil Naduba, hanem feltöltötték a reptér közelében található mocsaras területet és felhúztak néhány viskót. Idővel egyre többen költöztek a telepre, remélve, hogy a körben húzódó luxusszállodák tövében jobb élet vár rájuk. Legtöbben azonban a kidobott szemetet túrják egész nap, hogy olyasvalamit találjanak, amit eladhatnak például Abdul Hakim Huszeinnek, a könyv főhősének. 
"Körülöttünk minden csupa rózsa - fogalmazta meg Mirchi, Abdul öccse. - És mi vagyunk közte a szar."

A zsúfoltság, a rossz körülmények, a mindennapos küzdelem a létért sok feszültséget szül. Nemcsak a hinduknak és a muszlimoknak vannak nézeteltéréseik, hanem a különböző kasztokhoz tartozó hinduknak is. Mindennaposak a viták, harcok, s egy kisebb veszekedés is tragédiához vezethet, és vezet is. Abdul, a hulladékkereskedő fiú  és családja elhatározza, hogy átalakítják kunyhójukat, ám a fal másik oldalán élő féllábú nőt zavarják a munkálatok és a két család közti amúgy sem rózsás viszony mégjobban megromlik, a nő pedig olyan lépésre szánja el magát, amellyel bajba sodorja Abdult és családját.

Bármekkora ellentétek feszülnek is Annawadi lakosai között, egy dologban mégis hasonlítanak egymásra: mindegyiküknek vannak álmaik, melyket különböző eszközökkel igyekeznek megvalósítani. Abdul családja szeretne elköltözni Annawadiból, Asha hatalomról álmodozik, a lánya, Manju egy jó munkahelyről, Mr. Kamble pedig új szívre vágyik. Még Sunilnak, az apró guberáló fiúnak is van egy álma: magasabb szeretne lenni a húgánál.

A történet az annawadi lakosok életén keresztül átfogó képet ad India egészéről, hiszen rengeteg olyan dolog kerül szóba, melyet hallva rögtön ez az ország jut az ember eszébe.  
Az írónő többször említi a Shiv Senát, a Bal Thackeray által alapított hindu nacionalista szervezetet, melynek elsődleges célja az volt, hogy megakadályozza a bevándorlók letelepedését Mahárástra államban. Az egyik szereplő, Asha a párt szimpatizánsa, mert úgy gondolja, ezzel nagyobb hatalmat szerezhet Annawadiban. Sokszor találkozunk természetesen Bollywoodra, bollywoodi filmekre és színészekre való utalásokkal, hiszen évente több, mint száz filmet készítenek a város északi szélén található stúdiókban, s néhány filmalkotás eljut a telep pár lakosához is.
Nem lehet kikerülni a kasztokat érintő kérdéseket, az élet minden területét behálózó korrupciót, és az előre megtervezett házasságokat, de olvashatunk a bőrvilágosításról, az eunuchokról vagy a monszun okozta problémákról és kényelmetlenségekről is.

Az örök szépségen túl valóban érdekes történet, ám sokszor éreztem kissé döcögősnek, mintha az egymást követő bekezdések csak úgy találomra lettek volna egymás mögé rakva. Elég sok volt a mellékszál, és sajnos ezek a szálak sokszor nem értek össze, és nem is vezettek sehová.
Több olyan mondattal találkoztam, melyben furcsa volt a szórend, emiatt ezek a mondatok teljesen nyakatekertté váltak, ez pedig kissé megnehezítette az olvasást. Összességében azonban örülök, hogy elolvastam a könyvet, mert nekem Indiából sosem elég, és nemcsak az ország szépségei érdekelnek, hanem azok a dolgok is, amelyek a szépségen túl vannak...

*The World Factbook adatai szerint

Kiadja: Maxim Könyvkiadó
Kiadás éve: 2013
Eredeti cím: Behind the beautiful forevers: life, death and hope in a Mumbai undercity
Oldalszám: 308

 Köszönöm a könyvet a Maxim Könyvkiadónak!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Indra Sinha: Valamikor ember voltam

Dr. Quanta A. Ahmed: A láthatatlan nők földjén

Vége az első résznek.