Itthon várakozók

  

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, én csak nagyon ritkán kezdek bele rögtön az újonnan beszerzett könyvekbe. Persze előfordul néha, például most az egyik tegnap vásárolt könyvet olvasom (Alice Wonder: Champs-Él...izé), de sokkal jellemzőbb, hogy egy darabig ide-oda pakolgatom az új szerzeményeket, majd keresek nekik helyet a polcon, aztán várom, hogy eljöjjön az idejük. Megfeledkezni nem nagyon szoktam róluk, mondjuk a Sántárám második részére épp a napokban csodálkoztam rá, teljesen kiment a fejemből, hogy ez nekem megvan, még tavaly tavasszal, a Könyvhéten vettem, de idáig még nem került sorra. Rögtön utána eszembe jutott, hogy van még egy olvasatlan Kőrösim is (Az utolsó meccs), amit muszáj volt beszereznem (hiszen Kőrösi), viszont a foci éppúgy nem érdekel, mint például az űrkutatás, így nem igyekeztem annyira, hogy elolvassam. 
 
Az Utazás a Csendes-óceán körül szintén régóta a polcom lakója, már nem emlékszem, ajándékba kaptam-e vagy magamnak vettem, mindenesetre ez is azok közé a könyvek közé tartozik, melyek megszerzésére sürgető vágyat éreztem, csakúgy, mint a a képen középen látható sötétzöld könyvére, melyben Rostoványi Zsolt írta meg a Közel-Kelet rövid történetét. A Majdnem Auschwitz című regényt hirtelen felindulásból vettem meg ősszel az Alexandrában, A mi holokausztunkat pedig a Glamour-napok egyikén (egyre bénább kuponokkal próbálják pénzköltésre csábítani a jónépet, remélem, azért a Libriset nem fogják kiirtani). Az Ennél zöldebb nem lesz szintén őszi beszerzés, ezt akkor vettem, amikor úgy éreztem, elegem van a toporgásból, aztán rájöttem, hogy az én toporgásomat saját magamnak kell elintézni, úgyhogy ezidáig még ez sem került sorra. Az És a hegyek visszhangozzák, a Becsület, az Amivé lettünk és A békés harcos útja karácsonyi ajándékok voltak, utóbbi 2012-es, megmondom őszintén, nem ugrottam ki a bőrömből, amikor megkaptam, egyrészt mert valamiért rögtön Coelho jutott róla eszembe (talán A fény harcosának kézikönyve miatt), másrészt nem szeretek olyan könyveket kapni, amelyeket úgy választanak ki, hogy "ez biztos fog neki tetszeni, mert szokott ilyeneket olvasni." Nem véletlen találtak ki mindenféle kívánságlistákat, ha valaki olvasni szerető embernek könyvet szeretne ajándékozni, simán utána tud nézni, mire vágyik az illető, és attól, mert szeret olvasni, nem fog bármilyen könyvnek örülni. (Oké, ajándék lónak nem nézzük a fogát...) A Sálímár bohóc szintén karácsonyi ajándék volt, de már nem is emlékszem, melyik évben. Rushdie-hoz sok idő és kitartás kell (legalábbis nekem), ezért valószínűleg még jó ideig nem fogok belekezdeni.

Aztán persze ott vannak a könyvtárból kölcsönzött meg az ismerősöktől kölcsönkapott könyvek, amelyek mindig megelőzik a sajátokat, hiszen ezeket vissza kell és vissza illik adni időben, a sajátok meg ráérnek. A gond akkor kezdődik, amikor a régi sajátok mellé új sajátok érkeznek, és a kupac meg egyre nő....
 

Megjegyzések

  1. Én szeretem, ha nő a kupac :) Jó könyvekből sosem elég!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Azt tudom :) Mondjuk te gondoskodsz is a növekedésről rendesen :)

      Törlés
  2. Látom, nálad is gyűlik a halom :) Engem néha megnyugtat, néha pedig frusztrál ez a helyzet, általában esélytelen, hogy a sok könyvtári közben sorra kerüljön egy-egy itthoni, legfeljebb ha reci.
    Ezek közül egyiket sem olvastam, de a csendes-óceános nekem most felkeltette az érdeklődésemet, az Elif Safak-könyv meg régóta érdekel, akárcsak az Ennél zöldebb nem lesz.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Engem annyira nem nyomaszt, egyszerűen csak meglepődtem, mikor megláttam a polcon a Sántárámot :) Úgyhogy gyorsan kiszedegettem a többi olvasatlant is, felmérés céljából...
      Az óceánost Michael Palin írta, a Monthy Pytonban is ő volt a kedvencem és mivel az útleírásokat is nagyon szeretem, ez így pont nekem való (amúgy eddig a Himalája volt a legjobb, amit tőle olvastam). A Becsület biztosan jó lesz, török-London párosítás bejövős, az Ennél zöldebb tanácsaira meg kíváncsi vagyok, csak most valahogy az a könyv sem aktuális

      Törlés
  3. Ha az újonnan beszerzett könyvet már olvastam, akkor csak olvasatlanul megy a polcra, így az új könyv illata az újraolvasásnál még mindig meglesz^^
    Viszont ha még nem olvastam, akkor teszek félre mindent:) Nem bírom ki, hogy ne olvassam el, és már csak azért is ugrok neki, mert mostanában állandóan csak e-book formájában olvasok, és öröm sokszor könyvet kapni a kezembe. :)
    A párom sajnos nem olvas szinte soha könyveket, így a tőle kölcsönkértek is ellehetnek nálam egy darabig:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ó tényleg, ezeknek is olyan jó újkönyv illatuk van :)
      Egész nap azon gondolkodtam, hogy holnap el kéne mennem könyvtárba, mert nincs mit olvasnom, aztán eszembe jutott ez a kupac, és mivel most tényleg nincs más könyv nálam, végre ezek közül fog valamelyik sorra kerülni.
      Én is szeretem, mikor pár e-book után igazi könyv kerül a kezembe, és néhány papírkönyv után sokszor nehéz visszatérni a Kindléhez.

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Indra Sinha: Valamikor ember voltam

Dr. Quanta A. Ahmed: A láthatatlan nők földjén

Vége az első résznek.