Oldalak

2014. május 27., kedd

Jóga-hétvége

A múlt hétvégém a jóga jegyében telt, és azt kell mondjam, rég volt ilyen kellemes szombat-vasárnapom. Sőt, a sok jóság már csütörtökön elkezdődött, mert mentem jógázni az ASRAM-ba, és megvettem életem első jógamatracát, egy csodálatosan szép türkiz Gangest. Igazából a piros-narancsszínűt néztem ki magamnak, de sajnos éppen nem volt, nekem pedig AZONNAL kellett egy matrac, és biztos vagyok benne, hogy türkizen is ugyanolyan jól lehet gyakorolni, mint a narancssárgán. Természetesen rögtön fel is avattam, remélem jó sok energiát szívott magába.
 
 
Szombaton részt vettem Szénási Kata "Yin jóga és mindfulness a stressz ellen" nevű workshopján, amit 3 órásra terveztek, de végül négyórásra sikerült. Nagyon jól éreztem magam, kiveséztük a stresszt, megtudtuk, mi az a mindfulness, relaxáltunk, volt Body Scan, végül persze jógáztunk is. Most próbáltam először a yin jógát, nekem kicsit lassú, de amióta jógázom, sokkal nyitottabb vagyok mindenre, ezért szívesen megismerkedtem vele. A varázsszó azonban a stressz volt, és meglepődtem, hogy a 10 résztvevőből kb. hétnek szintén. Kata egyébként egy mosolygós, elképesztően közvetlen ember, úgyhogy a jövőben is szeretnék részt venni a workshopjain.
 
Aztán jött a hétvége csúcspontja, a Jógafesztivál az Akváriumban. Nem jógázni mentem, csak nézelődni, mert sajnos egyidőben zajlottak a jógaórák és a bemutatók, és most inkább az utóbbiakat választottam. Három dolog érdekelt nagyon, Diószegi Ádám Perfect Circle-je, a Budokon, és a legeslegjobban Ricardo Martinez ashtanga-bemutatója. Ebből amúgy mindkettőt megnéztem, a számomra kevésbé érdekes bemutatók között pedig a különböző standok között nézelődtem, a Krisnásokkal beszélgettem és vettem is pár dolgot.

 
Először is az Optimizmus tréning című könyvet, mert szeretnék változtatni a félig üres-hozzáállásomon, remélem ebben a könyvben nemcsak közhelyeket és kivitelezhetetlen tanácsokat fogok olvasni, mint eddig sok helyen. Vettem egy kókuszos natúr szappant a Brilla standjánál, ahol egy Ryan Goslingra hasonlító fiú (hm..), majd egy kedves hölgy segített kiválasztani, melyik szappan lenne a legjobb az én borzalmas arcbőrömnek. Eddig a Mannaszappan volt a favorit, de megmondom őszintén, ez a Brilla most valahogyan jobban tetszik. Itt kaptam egy geránium illatú fürdőgolyót (illetve négy illat közül választhattam), nem tudom, pontosan miért, de örültem neki. Elég jó az oldaluk is, sajnos egyelőre csak webshopjuk működik, úgyhogy szagolgatni nem lehet, de a kókuszos szappan, a fürdőgolyó és a hársfa testápoló illata engem meggyőzött. (Utóbbit sajnos nem vettem meg...). Két jógabemutató között megéheztem, kaja tekintetében nem volt sok választási lehetőség, úgyhogy a Rizsa (makro és vegán) kínálatából választottam egy diós-lekváros rácsos linzert, és tök büszke voltam magamra, hogy semmilyen, de semmilyen állati eredetű fehérjét nem eszek (az más kérdés, hogy aztán itthon sonkás szendvicset vacsoráztam). Végül vettem ajándékba Gergőnek egy tönkölypárnát, amibe 4 gyógynövényt (levendula, citromfű, kamilla, borsmenta) töltött a Szénafüvek, és aminek olyan illata van, mint a legforróbb szombat délutánnak a mezőn.

Most egy pillanatra elszégyelltem magam, mert többet írtam arról, hogy miket vettem, mint a jógáról, úgyhogy vissza is kanyarodok a fesztiválhoz. Dél előtt egy kicsivel értem ki, éppen Diószegi Ádám Perfect Circle bemutatója közepén, sajnos nagy részéről lemaradtam, mert először mindenképpen valami árnyékos helyet szerettem volna keresni, ahonnan látom is a színpadnak kinevezett emelvényen a jógázókat. Hamarosan Ricardo Martinez kezdett készülődni, leterítette a fekete matracát (gyanítom, hogy egy Black Mat Prot), eligazgatta rajta a törülközőjét, és elkezdődött egy olyan húszperces bemutató, amire egyszerűen nem találok szavakat. Remélem, hogy hamarosan lesznek majd videók, mert szerintem mindenkinek látnia kell, hogy mire képes ez az ember.
 
A Budokon annyira mégsem volt érdekes számomra, mint ahogyan először gondoltam, különleges ez a harcművészettel kombinált jóga, Porffy Csaba és Sági Zsuzsi egészen elképesztő dolgokat művelt, de nem kötött le. Az akro jógát viszont tátott szájjal bámultam, és kicsit izgultam is, hogy nehogy valami baj történjen, de Tas Gergely és F. Tóth Gabriella olyan magabiztosan végezte a látványos gyakorlatokat, hogy végül teljesen megnyugodtam. Az akro után végre végignéztem a Perfect Circle-t, ami jóga, tánc, harcművészet, meditáció és mozgásterápia látványos keveréke. Most tűnik fel, hogy szuperlatívuszokban beszélek az összes résztvevőről, de tényleg mindenki olyan dolgokat csinált, amit nem lehet elintézni egy "ügyes" jelzővel. A bikram után következett Ricardo második bemutatója (dub, dubstep szólt alatta, ez nagyon tetszett), amit hatalmasra nyílt szemekkel néztem végig (lehet, hogy nem is pislogtam közben), és elhatároztam, hogy még egy kis hatha-gyakorlás után kipróbálom az ashtangát is.
 
Jó volt ez a fesztivál, eddig nem követtem figyelemmel az ilyen rendezvényeket, de ezentúl igyekszem majd minél többre eljutni, közöttük pedig gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni...
 
"Do your practice and all is coming."
                      (Sri K. Pattabhi Jois)

2014. május 18., vasárnap

भारत माता (Bhārata Mātā)


 
Egy travel whislist kapcsán ma szó esett arról, hogy az én utazós kívánságlistám első helyén India áll, ezért hirtelen felindulásból lekapkodtam az Indiával kapcsolatos könyveimet a polcról és csináltam róluk egy fotót. I'm obsessed with it...

2014. május 10., szombat

...

"A hatha jóga uralom a test felett. Mindenki a külvilágot szeretné meghódítani, holott a világon a legnagyobb siker önmagunk legyőzése, és ez egy átlagembernél a test feletti uralommal kezdődik"
(Szvámi Véda Bhárati: A hatha jóga filozófiája)
 
 

2014. május 1., csütörtök

Leiner Laura: Akkor szakítsunk

A Szent Johanna aranyos volt és szerethető, a Bábel kínos, az Akkor szakítsunk pedig kiábrándító. Talán nem kéne kamaszoknak szóló regényeket olvasnom, de A királyok csatája és a Kardok vihara között szükségem volt valami egyszerűbb olvasmányra, és mondom: a Szent Johannát tényleg bírtam, Renáta folyamatos szerencsétlenkedése ellenére is. Az Akkor szakítsunk éppen kéznél volt, ezért belekezdtem, és tulajdonképpen magam sem értem, miért elégedetlenedem, hiszen egyszerűnek egyszerű volt...
 
Úgy tűnik, LL képtelen elszakadni gimis hőseitől, a Bábelben sem tudott új karaktereket teremteni, mindegyik szereplő valamelyik Szent Johannás gyerek klónja volt, éppúgy, mint az Akkor szakítsunk csekély értelmű ifjai. Ez már eleve nem tetszett, azzal meg végképp nem tudtam mint kezdeni, hogy ezek a kamaszok nem csináltak semmi mást, mint szerencsétlenkedtek, röhögtek, posztoltak a közösségikre, röhögtek, mondtak pár szar poént, aztán megint röhögtek. Ettől a szótól már rosszul vagyok, és ahogy olvastam, elég sokan utálták. Viszont nemcsak a röhögéstől állt égnek a hajam, hanem az "amolyan »na, most álljunk meg egy szóra« stílusban" meg "beljebb löktem Esztit, »te ülsz középen« stílusban" típusú mondatoktól is, vagyis minden olyan mondattól, amelynek közepe táján az amolyan / afféle szó szerepelt, a végén meg a stílusban (jó sok volt).  Ja, és úgy általában a rengeteg idézőjeltől, amivel Leiner "Röhög" Laura nyilván azt kívánta érzékeltetni, hogy a leírtakat nem komolyan gondolja ám.
 
Maga a történet egy éjszaka alatt játszódott, és komolyan mondom, hogy egy Bud Spencer-Terence Hill film is viccesebb, mint ez az egész road movie volt, pedig ha elolvastátok a kettővel korábbi posztomat, akkor tudjátok, hogy nem kedvelem a párost. Túlzás túlzás hátán, olcsó szellemeskedés, jópofának tűnő párbeszédek (persze, ők röhögtek rajtuk), és egymás folyamatos alázása. Emlékeztek még izé hogyishívják... és Kolos elmés szópárbajaira a Bábelből? Na, kábé ugyanaz volt a színvonal, talán Szilkó szövege emelkedett  a többieké fölé.
 
Szóval szerintem az egész könyv (az alapötlettől kezdve a megvalósításig) elég gyengére sikerült, az egy dolog, hogy nem az én korosztályomnak íródott, de akárhonnan nézem, mindenhonnan gáz. Ja, és decemberben nincsenek Glamour-napok és nem értem a tutorial smink* folyamatos emlegetését.
 
*Lia egy YouTube make-up tutorial segítségével készíti el szilveszteri sminkjét, amit aztán csak tutorial sminkként emleget, összesen kb. 4736 alkalommal. Olvasás közben végig azon rugóztam, hogy vajon direkt, mert ez így olyan vicces; vagy azért, mert LL így akarja érzékeltetni, hogy Lia mennyire sötét; vagy azért, mert LL tényleg azt gondolja, hogy ezt így mondják. Who knows?


"Kedvenc" béna mondataim (a teljesség igénye nélkül):
"A tükörből egy erős, magabiztos és elégedett lány nézett vissza, laza,»Norbi, neked véged van!« pillantással."
"Soha nem volt valami beszédes, és ha megszólal, akkor is annyira cinikus és gúnyos, hoy mindenki azt kívánja, bár hallgatott volna, szóval ezt így már megszoktuk, de amióta történt vele idén az a »megcsalta a barátnője, és nevetségessé tette mindenki előtt« eset, azóta teljesen befordult."
"És sajna az ő »beleröhögök a webkamerámba, mert olyan átkozottul jól nézek ki« fotójának is volt sikere, nem is kevés."