Oldalak

2015. március 1., vasárnap

2015/09.

A hetemet két szóban tudnám összefoglalni: wanderlust és fernweh. Az előbbi utazás iránti erős vágyat jelent, a másik pedig elvágyódást valami messzi tájra, szóval majdnem ugyanazt. Talán nem meglepő, hogy ennek megfelelően mindkét heti könyv utazással kapcsolatos: az egyik Ligeti Vilma Indiában töltött éveit (három évét) mutatja be, a másik pedig Michael Palin csendes-óceáni utazását.


Talán keveseket hoz lázba egy 1966-os kiadású indiai útinapló, én mindenesetre nagyon megörültem, amikor megtaláltam a Kindlémen. Ligeti Vilma Bombayben élő testvérét és családját látogatta meg, majd Bangalore-ban töltött egy kis időt, innen pedig egy nilgiri iskolába utazott, és zongoraórákat tartott a tanulóknak. A Síva árnyékában nagyon ígéretesnek tűnt, eleinte pont azt adta, amit mindig várok az ilyen könyvektől: a magyar (európai) utazó megnézi, hogyan élnek Indiában, és beszámol az olvasóknak a mindennapokról. A kulcsszó a mindennapok, ugyanis eddig rengeteg olyan Indiáról szóló könyvet olvastam, amelyekben a társadalmi-szociális kérdéseken, a politikán, az építészeten, vagy az élővilágon volt a hangsúly. Ezek a témák is érdekesek persze, de én legjobban a daily life-ról szeretek olvasni. Egy darabig Ligeti Vilma is erről írt, aztán egyre unalmasabbá vált a beszámoló, főleg, miután elkezdett tanítani az iskolában. Végtelen hosszú párbeszédek, aprólékos leírások, folyamatos agyalás India természetén; ezek egy idő után annyira fárasztottak, hogy egyre kevésbé volt kedvem kézbe venni a könyvet.





Michael Palint nagyon bírom, egyetlen bajom van csak vele, hogy minden irányból megkerüli a Földet, aztán a 245 napos utazásról ír 300 oldalt. Ligeti Vilma egy idő után túl hosszúnak tűnt, Michael Palin könyvei pedig mindig túl rövidek. Az Utazás a Csendes-óceán körül szórakoztató olvasmány volt, még úgy is, hogy az érintett országok közül elég kevés érdekel, Dél-Amerika például teljesen hidegen hagy, de Palin humora és stílusa még Bolíviát is érdekessé tette.

2 megjegyzés:

  1. Lehet olvasnom kéne valamit ettől a Palin bácsitól? :) Amúgy egy csomószor nekem is a a bajom az utazós könyvekkel, hogy hamar végük lesz. :)

    VálaszTörlés
  2. Egy próbát szerintem megér, de nem számíts nagyon up-to-date sztorikra, ezek a könyvek a 80-as, 90-es években íródtak :) És tényleg elég rövidek ahhoz képest, milyen hosszú utakat tett meg.

    VálaszTörlés